A GD-T.O.P páros nem egyszerűen visszatért a reflektorfénybe, egyenesen berobbantak az albumukkal. A 10asia figyelemmel kísérte fellépéseiket és interjúkat is készített velük. GD-vel a következő beszélgetést folytatták:
riporter = R, G-Dragon = GD

R: Sötét karikák vannak a szemed alatt...
GD: Igen, éjjeli fellépéseink is vannak.

R: Nagyon elfoglalt vagy mostanság...De a szóló karriered kezdete óta kaptál egy kis pihenőt igaz?
GD: Kaptam körülbelül két hónapnyi szabadságot.

R: Akkorhát ez volt az eddigi leghosszabb szabadságod, debütálásod óta. Milyen volt, mit gondolsz róla?
GD: Ha nagyon elfoglalt vagyok, az soha nem könnyű és nagyon fárasztó, de egy idő után megszokom és akkor már fel sem tűnik. A szabadság alatt volt időm összeszedni a gondolataimat és így még keményebben dolgozhatok majd a jövőben.
A szóló karrierem utáni időszakban olyan dolgokat próbálhattam ki, amiket eddig soha. Jót tett nekem a pihenés, mert így újult erővel tudtam nekiállni a Big Bang új albumának készítéséhez.

R: Nehéz ezt megfogalmazni, de leegyszerűsítve így hangzik: Úgy tűnik, mintha megváltozott volna a személyiséged.
GD: Igen, nagyon sokat változtam. Rugalmasabb és megértőbb lettem. Mindig azt mondták nekem, hogy próbáljam más szemszögből is megnézni a dolgokat, ne csak a sajátomból. Most, hogy ezt megtanultam, sokkal jobban átlátom a dolgokat. Régebben panaszkodtam, hogy miért kell ennyit dolgoznom, miért nincs egy perc nyugtom sem, de mostmár képes vagyok tiszta fejjel a dolgok és a problémák elé állni. Úgy érzem, mintha egy súlyos betegségből gyógyultam volna meg. Az egészségi állapotom tökéletes és készen állok a jövőbeli kihívásokra.

R: Szóval révbe értél?
GD: Inkább úgy fogalmaznék, hogy mostmár úgy érzem, tudom, hogy nekem ezt kell csinálnom. Az emberek talán csak azt látják, hogy sikeres vagyok, de nekem ez az egész arra volt jó, hogy megtanuljak jobb ember lenni és felnőtté váljak. Mostmár nem a külsőségeket helyezem előtérbe, hanem azt, hogy meg tudjam osztani mindenkivel amit tudok.

R: Ez a változás hogyan hatott a személyiségedre?
GD: Eddig attól függött a viselkedésem, hogy kivel álltam szemben. Ez mostanra megváltozott. Mostmár nem félek kimutatni, hogy milyen is vagyok valójában. Ez vagyok én és az emberek így szeretnek.

R: Hogyan viszonyulsz mások véleményéhez?
GD: A debütálásomkor nagyon féltem a visszajelzésektől. Úgy érzem, hogy igazán csak a szóló debütálásomkor kezdtek el értékelni engem. Rengeteget bántottak és odáig jutottam, hogy reggelente féltem felkelni, mert tudtam, hogy bármi történhet. Abban az időszakban teljesen összetörtem.

R: Hogy sikerült túljutnod ezen?
GD: Az idő segített. Most, hogy eltelt egy kis idő, rájöttem, hogy én azért vagyok, hogy a közönséget szolgáljam. Bármit teszek, azt úgy kell csinálnom, hogy a közönség tetszését elnyerje. Ha mégsincs így, az az én hibám. Akkoriban azon gondolkoztam, hogy kiadok egy jobb albumot, amelyen jobb számok lesznek, mert nem mondhattam el, hogy mit érzek. Nagyon igyekeztem jobb benyomást tenni az emberekre. Most már sokkal megértőbbek velem szemben. Azt hiszem idő kellett, hogy lépésről-lépésre elfogadjuk egymást.

R: A megváltozott gondolkodásmódod hatással volt a zenédre is? Az új albumról a Baby Good Night egy olyan szám, amilyen stílusban még eddig nem énekeltél.
GD: Igen, ez így van. Azt gondolom, hogy nem jó ha beskatulyázzák az embert. Ez a baj a mostani sztárokkal: csak egyféle stílusban énekelnek ezért beskatulyázzák őket és nem tudnak ebből kitörni.

R: Ez igaz. Ha nem kapod meg a lehetőségét annak, hogy szabadon gondolkozz, tehetetlenné válsz...
GD: Igen. Amint úgy kezdesz gondolni az éneklésre, mint szakmára, abban a pillanatban elveszik a művészet varázsa. Ha van időm jól meggondolni mindent, akkor élvezem az éneklést. Legyen az album készítése vagy fellépés, a művészi élvezetet mindig beleviszem a dalaimba.

R: Nem lehetett könnyű neked. Debütálásod óta számtalan dalt írtál.
GD: Bizony, volt hogy magam is elbizonytalanodtam közben. Eleinte úgy gondoltam, hogy egész életemben ezt fogom csinálni, de aztán mintha bezárult volna a kreativitásom. Ez ilyen fiatalon bután hangozhat, de a nálam idősebbek, például Seo Taiji azt mondják, hogy ők már érezték az 'alkotás fájdalmát'. Nos én még erre a pontra nem jutottam el, de néha eltűnődöm rajta, hogy vajon van-e a még bennem valami, vagy már nem maradt semmi. Nem tudom, hogy 5 vagy 10 év múlva is lehetek e még sikeres.

R: Talán ez volt a gond a Heartbreaker-nél is. Amikor a Lies-t alkottad, minden egyes részlete alaposan ki volt dolgozva. A Heartbreaker-nél ez a finomság hiányhott, ezért is gyanúsítottak plágiummal. Ha több időd lett volna a szám elkészítésére, jobban kibontakozott volna a kreativitásod?
GD: Igen, úgy érzem. Nem volt kellőképpen kidolgozva. Nem tehetem meg, hogy leülök és megírok egy dalt, mint egy gép. Akkor megtettem, de nagyon meg is bántam, a rajongóim miatt. Nem állhatok eléjük felkészületlenül.

R: A 'Heartbreaker Part 2' Flo Ridával közös számod volt. Más ritumust kapott és úgy tűnt jobban kibontakoztál benne.
GD: Sokan azt hiszik, hogy Flo Rida csak azért dolgozott együtt velem, mert azzal vádoltak, hogy az ő dalát kopintottam le. Igazából ez nem így volt. Én csak azt szerettem volna megmutatni, hogy a koreai rapperek semmiben nem maradnak el a nyugati rapperektől, de mivel az emberek még túlságosan el voltak foglalva a plágium-botránnyal, ez nem sikerült.

R: A Flo Ridával közös remix változatban mindenkit lenyűgözött a teljesítményed. Hogy tudtál olyan rövid idő alatt talpra állni és ekkora fejlődést mutatni?
GD: Futótűz-szerű volt *nevet* Igazából végiggondoltam mindent. A Heartbreaker az albumom fő slágere volt és a remixnél minden erőmet bevetettem, hogy megmutathassam, vagyok olyan jó, mint Flo Rida.

R: Debütálásod óta sokat változtak a nézeteid és a képességeid?
GD: Sokkal szabadabbnak érzem magam. Másképp érzek a Big Bang iránt, a szóló karrierem iránt és a GD&TOP duó iránt is. Minél több dalt szerzek annál többet tanulok és annál felnőttebbé válok. Nem tudom, milyen visszajelzéseket fog kapni a Big Bang következő albuma, de én minden érzésemet vele kapcsolatban beleszőttem a dalokba.

R: A dalszövegeid szintén megváltoztak. Az új dalszövegeken keresztül jobban megismerhetjük a valódi énedet...
GD: Mint a filmeknél is van horror, komédia és triller, a dalszövegeknek is vannak különféle fajtái. Az új dalszövegeimet úgy akartam megírni, mint irodalmi alkotásokat, hogy akár zene nélkül is megállják a helyüket. Már fiatalabb korom óta amerikai rapperek zenéit hallgatva nőttem fel, így szerintem ez nagyban befolyásolja a költészetem módját.

R: A 'Nightmare' című dal különösen kifejezi az érzelmeidet. Ha becsukott szemmel hallgatom, olyan érzésem támad, mintha először futnék, aztán pedig repülni kezdenék...
GD: Azt akartam, hogy aki hallgatja, tényleg átélje azt az álomszerű érzést. Mindenkiből másféle érzéseket vált ki..van akinek félelmetes, van akinek fantasztikus. És a végkifejlete nyitott...a hallgató teljesen a képzeletére hagyatkozhat. Szeretném ha a hallgató nem kapna egyenes választ, hanem úgy válaszolná meg a kérdést, ahogy az érzései diktálják.

R: Talán azért, mert ez a szóló dalod, de a 'Nightmare' sokat elárul rólad, mint dalszerzőről. Az egyes részei között elég nagy eltérések vannak. Az eleje négy szinten 'játszódik', ugyanúgy mint a Lies és a Heartbreaker esetében is. Van valami oka annak, hogy kedveled ezt a stílust?
GD: Csak így tudom fokozatosan átadni a dalt. Manapság egyre elterjedtebb, hogy csengőhangokat készítenek a dalokból és ez úgy történik, hogy csak egy ütemet választanak ki, amely legtöbbször a refrén. A refrén különben is nagyon fontos része egy dalnak, sokszor ugyanis csak a refrénnél ragadja meg egy dal a hallgatót..itt dönti el, hogy tovább hallgatja-e a dalt vagy sem és sokszor az egész dalból csak a reférn marad meg benne. Én azt szeretném hogy az én dalaimból ne csak a refrént jegyezzék meg, hanem az egészet.

R: Úgy tűnik te is és a zenéd is egy döntő pillanatához érkeztél az életednek.
GD: Az előadó szakmában az ember a világ szeme előtt van. Színpadon állok és énekelek, ezért a saját gondolataimat kell kifejeznem, hogy megmutassam ki is vagyok valójában. Ezidáig számomra ez csak egy munka volt, most azonban beláttam, hogy ez sokkal de sokkal több annál.

R: Bármi történik veled, arról a média azonnal beszámol...
GD: Igen, ez sokkal óvatosabbá tesz, de ugyanakkor magányossá is. De ha rászánok egy kis időt arra hogy leüljek és összeszedjem magam, akkor sokkal természetesebben tudok viselkedni és így sikerült elérnem azt is, hogy 100%-osan magamat adjam az új albumon keresztül.

R: Úgy érzem, mintha csak most jött volna el számodra az igazi kezdet.
GD: Ez így is van, valóban ez számomra a kezdet. Amit eddig csináltam, az csak az alapot szolgáltatta. Most én is és a Big Bang is frissen indulunk tovább.

SAJÁT FORDÍTÁS!
(c)rainism.gp